-A legjelentősebb állami ünnep a függetlenség napja (Finnország 1917. december 6-án vált függetlenné). Rendkívüli fontos ünnep a vappu (május 1), és a Szentiván- éj (juhannus). Előbbi a munka és a diákság ünnepe, amikor a városokban, falvakban hajnalig tartó mulatozással ünneplik a tavasz beköszöntét, utóbbi pedig a leghoszabb nyári napon tartott ünnep, amelyet mindenki igyekszik a városok zajától távol fekvő nyaralókban tölteni.
-Finnországban az ünnepek tiszteletére általában felvonják a nemzeti zászlót. A "zászlós ünnepek" a következők:
február 5. |
-Runeberg napja |
február 28. |
-a Kalevala napja, a finn kultúra ünnepe |
április 9. |
-Agricola napja, a finn nyelv ünnepe |
április 27. |
- a háborús veteránok napja |
május 1. |
-vappu a munka ünnepe |
május 12. |
-Snellmann napja, a finn nemzeti eszme ünnepe |
május második vasárnapja |
-anyák napja |
május harmadik vasárnapja |
- a háborúban elesett hősök ünnepe |
június 4. |
- a honvédelmi erők ünnepe |
június 20-26 közötti szombat |
-juhannus, a finn zászló ünnepe |
július 6. |
- Leino napja, a költészet és a nyár ünnepe |
október 10. |
-Kivi napja, a finn irodalom ünnepe |
október 24. |
- az ENSZ napja |
november 6. |
-a svéd nyelvű kultúra ünnepe |
novmber második vasárnapja |
- apák napja |
december 6. |
- a függetlenségnapja |
Mint a listából kitűnik, több olyan ünnep van, amely a finn kultúrtörténet nagy alakjaihoz kötődik: Johan Ludvig Runeberg (1804–1877) költő, a nemzeti romantika vezéralakja, a finn himnusz svéd szövegének szerzője; Mikael Agricola (kb. 1510–1557), hitújító, bibliafordító, a finn irodalmi nyelv megteremtője; Johan Vilhelm Snellman (1806–1881), filozófus, államférfi, a finn nemzeti törekvések első élharcosa; Eino Leino (1878–1926) költő, az újromantika legjelentősebb képviselője és Aleksis Kivi (1834–1872) író, a finn nyelvű irodalom atyja.
|